mozgással

mert ez itt az én testem, én lakom benne, ez az első dolog amit kaptam és az egyetlen ami egész életemben velem lesz

azt akarom hogy minden érzékem kinyíljon, minden érintés rendkívüli legyen, azt a jó fajta borzongást akarom, életem minden napján, táncolni akarok, nem csak zenére, hanem mindig, minden mozdulatommal, IGAZÁN ÉREZNI AKAROM

és élvezni azt hogy van

bele akarok szeretni a saját fizikai létezésembe...

Kezdem azzal, hogy eléggé kevés dolog van az életemben, amit rendszeresen csinálok, azon túl hogy évente legalább egyszer végignézem a Jóbarátok összes évadját.

Az egész szándék-projekt ötlete azért merült fel bennem, mert rájöttem, hogy amikor nem döntöm el előre, mire szeretnék összpontosítani, mindenféle véletlenszerű gondolatok beúsznak a koponyámba...Ilyenkor féltékenykedem, diétázom, depresszióba esek vagy valami hülyeséget csinálok...

Mindez miért? Szerintem az a válasz, hogy "nagyon ráérek"... ezt úgy értem, hogy nem vagyok eléggé elfoglalva magammal. Annyi minden van, amire vágyom, amit ki szeretnék próbálni, meg szeretnék tapasztalni! Annyi ötletem van azzal kapcsolatban, hogy kivé szeretnék válni, hogyan szeretnék élni! Hogyan unatkozhattam valaha???!!!

Biztosan úgy, hogy azt hittem, "nekem mindegy"...

Egyszerre csak egy dologra lehet gondolni, azt mondják okos emberek,  úgyhogy azt hiszem nincs más hátra, mint eldönteni, mi legyen az az egy dolog az adott pillanatban!

Úgyhogy mostantól "szándékolással" kezdem a napomat.

Direkt.